Petőfi Sándor 1847-ben
"a szerkesztők közül
Kovács Pált tartotta a leginkább alkalmasnak arra, hogy
versei, eszméi propagálója legyen. A forradalmárköltőnek
eszméi terjesztése végett szüksége volta
megjelenési lehetőségre, de most már az is vezérlő
elve volt, hogy kinek a lapjában, kikkel együtt kerüljön
nyilvánosságra írása."15
Kovács Pál és Petőfi Sándor először Pápán
találkoztak, a költő pápai diákévei idején.
Kovács Pál megbízottként bírálta
felül ekkor a növendékek pályázatra beküldött
írásait, s a többiekkel együtt ő is Petrovics Sándornak,
egy jól sikerült ballada szerzőjének ítélte
a jutalmat. Első találkozásuk ezután történt,
1841-ben. Másodszor annak a hírére keresi fel Petőfi
Kovács Pált, hogy megindul Győrött a
Hazánk
és annak Kovács Pál lesz a szerkesztője.
A Hazánk első számában jelent meg Petőfinek a
Csalogányok
és pacsirták című verse, majd többek között
az
Egy gondolat bánt engemet, a Világosságot, A XIX.
század költői, a Magyar vagyok, tehát Petőfi forradalmi
eszmeiségű versei. Azon túl, hogy Petőfi verseinek megjelenésével
a lap jellege is megváltozott, az sem mellékes körülmény,
hogyan igyekezett Petőfi és Kovács Pál megnyerni a lap
számára - és sikerrel - a Petőfi köréhez
tartozó írókat.
A "Fiatal Magyarország" elnevezést Petőfi alkalmazta először
önmaga és írótársai csoportjára.A
tulajdonképpeni "Fiatal Magyarország" létrejöttéről
is attól kezdve beszélhetünk, hogy a költő az irodalmi
élet középpontjába került. Fő feladatának
tekintette az írók szervezését s ebbe a csoportba
tartozónak, számította: "a Fiatal Magyarországnak,
hova mindazokat számítom, kik valódilag szabadelvűek,
nem szűkkeblűek, merészek, nagyotakarók, azon fiatal Magyarországnak,
mely nem akarja a haza kopott bocskorát örökké foltozni,
hogy legyen folt hátán folt, hanem tetőtől talpig új
ruhába akarja öltöztetni ...."16
"A Tízek Társasága tagjain kívül idetartoznak
Petőfi pesti, Pilvax-béli és vidéki barátai,tágabb
értelemben tulajdonképpen a legtöbb 20-30 év közötti
író és tollforgatópolitikus aki nem a Honderű
vagy a Budapesti Híradó oldalánállott."
17 Petőfié volt az érdem,a kezdeményezés
érdeme, hogy 1846 tavaszán létrehozta,életrehívta
a "Tízek Társaságát",s szervezetikeretet adott
a "Fiatal Magyarország" addig szervezetlen táborának,
olyan írók egy szervezetben való tömörítésével,
akik vele a leglényegesebb politikai és világnézeti
kérdésekben azonos nézetet vallottak és egyetértettek.
A társaság1846 novemberében nyilatkozott feloszlatásukról,
a feloszlatásokai közismertek.
A társaság megszűnése után Petőfi írásai
az
életképekben jelentek meg, de mindezek ellenére
az életképek ekkor nem az a lap, melynek szellemi iránya
Petőfi nézeteinek minden vonatkozásban megfelelt volna, s nem
kívánta az
életképek körécsoportosítani
a "tízek" tagjait. Megjelenési térre viszont szüksége
volt céljai megvalósításához és
egyvidéki irodalmi góc kialakításánaka
gondolatafoglalkoztatta. Az irodalmi tér Petőfi számára
ekkor politikaiszínteret is jelentett.
Annak, hogy Petőfi kereste Győrrel a kapcsolatot, több oka is volt.Győr
esetében nem egy nemesi megyéről volt szó, hanem egy
szabadkirályi városról, mely a haladó eszmék
tűzhelyének mondhatta magát, s ahol a haladás fő erejét
a városi polgárság és a polgárosodó
köznemesi ifjúság jelentette. Továbbá Győrött
még a pesti "Tízek Társasága" előtt megalakult
"a győri tízek" társasága, melynek - mint ahogy arról
korábban már szó volt - határozott politikaicélkitűzéseivoltak,
s maga a társaság is szervezettpolitikai csoportosulásvolt.
Vonzotta és érdekelte Petőfita győri színészetis,
mely ebben a városban szerves részévéválta
kulturális felemelkedésnekés a haladásnak.Vonzotta
Győr,
"mely a legújabb politikai mozgalmakban oly fontosszerepet
vitt, hogy büszkén elmondhatja, miszerint Magyarországnak
Buda-Pest után elsővárosa."18
S habár való igaz, hogy Petőfinek égető szüksége
volt a megjelenési lehetőségre, az mégsem volt és
nem lehetett számára mindegy, hogy kinek a lapjábanésmilyen
szellemű lapban jelennek meg írásai. Ezértakartatehát
ide, a Kovács Pál által szerkesztettlapköré
tömöríteni íróbarátait,közvetlenül
a társaság megszűnte után. Leveleiben1846 decembere
és 1847 júliusa között állandóanösztönözte
a "Fiatal Magyaroszág" tagjait, hogy küldjékel írásaikat
a Hazánk szerkesztőségébe.Szervezi és buzdítja
a barátokat, hogy írásaikkalbiztosítsák
a lap eszmeiségét. Ahogy egy 1847.február 18-án,
Kovács Pálhoz írott levelébenolvasható:
"Pálffyt s Jókait egyre sarkalom, hogyírjanak a Hazánknak
s fognak is írni, Tompánakis írtam már ez ügyben
s üzentem Kerényinek.Mindnyájától várhat
ön."19
Nem véletlen a már korábban említett indító
versének a megválasztása sem. Ez a tudatos forradalmiságú
költő egyértelművé kívánta tenni mindenki
számára a lap szándékát. Szerencsére
olyan szerkesztőre talált, aki megértette törekvéseit,
aki, felismerte költészetében az új hangot, segész
költészetének jellegét. Ezen túl pedig elég
bátor volt ahhoz, hogy félreérthetetlenül állást
foglaljon a költő mellett, s hogy megjelentesse forradalmi verseit.
Kovács Pál érdeme, hogy akkor adott helyet lapjában
Petőfi és társai írásainak, amikor a pesti lapok
heves támadásba kezdtek ez ellen a költészet ellen,
mely minden kétséget kizáróan tudatos politikai
célkitűzésekért küzdött.
"1847-ben, amikor
az eddiginél sokkal, nagyobb erővel folytatódott a harc Petőfi
és köre ellen, Kovács Pál a Petőfi-kultusz terjesztőjévé
- népszerűsítőjévé tudott válni. A Hazánkat
- részben Petőfi segítségével, közreműködésével
- a Fiatal Magyarország orgánumává tette."
20
Petőfi befolyásának hatására vált a lap
országos érdekűvé, a haladást szolgálóvá,
s egy új szellem, egy új hang megszólaltatójává.
Petőfi versei mellett 1847-ben többek között Tompa Mihály,
Lauka Gusztáv, Vajda János, Lisznyai Kálmán,SárosiGyula,
Bérczy Károly, Garay János verseijelentek mega lapban.
Petőfi úti leveleinek megjelenése még tovább
emelte a
Hazánk rangját. Az 1847. május9-én
keltezett levél az első, s a november 11-én keletkezettaz utolsó.
Szám szerint 18 levél jelent meg a lapban.A XV. és a
XVI. levél hiányzik, vagy nem is volt.
Petőfi rendkívül igényes szerkesztői munkát kívánt
Kovács Páltól, s hogy ez időnként indokolt is
volt, arra az egyik példa éppen az úti levelekkel kapcsolatos.
Kovács Pál a levelekből ki akarta hagyni a bírált
költők neveit, s ekkor a következő levelet kapta Petőfitől:
"Kaptam leveledet s többek között azt a tanulságotmerítettem
belőle, hogy kisebb-nagyobb mértékben minden szerkesztőgyáva.Ebadta,
mikor én egy becsületes embert sem bántok,csaka haszontalan
pimasz csőcseléket, s te félszezek neveitkitenni lapodban."
21 Vagy máskor:
"Őrizkedjél olyan égbekiáltó
silány portékákatközleni, mint a minap Bulyovszky
ésHalka vagy ki a fene verseivoltak."22
Nem gátolta tehátaz a meleg barátság sem, ami
Kovács Pálhoz fűzte,hogy mindenáron megőrizze függetlenségét,
költőiszabadságát, s hogy el ne mondja kifogásait
a lappalkapcsolatban.
De ne kisebbítsük Kovács Pál valódi érdemeit!
Hiszen Petőfit népszerűsítő tevékenysége nemmerültki
a költő és íróbarátai verseinek,leveleinekközlésével.
Propagálta is ezeket a műveket.Olvasóitállandóan
buzdította Petőfi köteténekmegvásárlására,s
a levelezésekben is helytad Petőfi propagálásának.
"Múlt számainkegyikében említők már,hogyegyetlen,
geniális népköltőnkPetőfi Sándor összesversei
igen díszeskiadásban,jól találts acélbametszett
arczképévelegyütt jövő martiusi vásárra
megfognak jelenni....Aláírásiívvelszerkesztőségünk
is megtiszteltetvén, ezennel felszólítjuk egész
bizodalommal,különösen Győr lelkesebb hölgyeit,minél
számosabb aláírásra s előfizetésre,teljes
reményben lévén, hogy városunk s annak olvasóközönsége
e részben mindenegyéb ... városainkon ki fog tenni."
23
Számos olyan levelezője volt a lapnak, aki tudósításban
számolt be a Petőfivel való személyes találkozásról,
mint pl. Szilágyi Sándor:
"Petőfi itt van... Petőfi ittvolt!
- e 3 szó hangzik most is lelkemben .... Ismerjétek megőt,mint
én megismerém, beszéljetek véle, kimaga az őszinteség,
ki szívét ajkain hordozza... A kétnapot-melyet Petőfi
körében tölték, soha nem feledem.Ez ember valóban
olyan, milyennek munkáiból tanultátok ismerni - mertő
lelkét lehelé beléjük: és e lélekszűz,
mocsoktalan, szabadságért, honáért fenrepülő."
24 Ilyen, s ehhez hasonlóírások jelentek
meg Petőfiről a lapban.
Ugyanakkor megindultak a támadások is Petőfiék ellen
és Kovács Pál is a támadások céltáblájává
vált. A
Honderűben vették célba szerkesztői tevékenységét.
Felháborodását fejezte ki a bécsi kamarilla is,
mikor tudomást szerzett a
Hazánk és Kovács
Pál tevékenységéről, s arról, hogy Petőfinek,
a politikai költőnek is helyet ad lapjában. Javasolták
a szerkesztő leváltását is.
1847-ben a lapnak országos hírnevet, rangot és jelentőséget
Petőfi művei biztosítottak. Az újság hasábjain
1848. március 18-ig találkozunk Petőfi versekkel. 1848-bannégy
verse jelent meg a lapban:
Az én Pegazusom, Ismétkönny,Amióta
én megházasodtam és a Nemzetidal. Ebben az évben
Arany Jánostól is megjelenikkétvers a Hazánkban,
továbbá Tompa Mihály,VajdaJános, Garay János,
Lévay József, LisznyaiKálmán,Sárosi Gyula
versei. Kovács Pálmegszívlelte Petőfi intő szavait a
szerkesztésre vonatkozóan:"a verseknél különösen
figyelmeztetni bátorkodunkt.olvasóinkat,hogy ezentúl
csupán jobb s ismert ... költőinkműveit adandjuk;jelszavunk levén:
vagy jó vers vagy semmi!"
25
1848. március 18-a után tehát Petőfi verssel nem találkozunk
a lap hasábjain, s íróbarátai is egyre ritkábban
jelentkeztek. Ennek részben a politikai események gyors változása,
részben pedig az volt az oka, hogy 1847. július 1-én
a "Fiatal Magyarország" egyik tagja, Jókai Mór veszi
át az
életképek szerkesztését.Ez
azt jelenti, hogy Petőfi és csoportja most már saját
laphoz juthat és Pesten, ami természetesen a
Hazánk
feladatában és szerepében is lényeges változást
hozott.
"Az életképeknek a pesti fiatal írók kezébe
kerülésével megszűnt a Hazánknak az a sajátos
funkciója, mellyel ... az eredeti szerkesztői elképzeléseken
túlmenően Petőfi ruházta fel, lassan valóban csak egy
vidéki magyar nyelvű lap - becsületes szándékú,
nemzeti érzésű és haladó szellemű lap! - lesz,
mely forradalmi feladatát inkább a külön és
sajátos győri forradalom terén látja el... De, tegyük
hozzá, ez "nem is kevés".26
Az 1847. január 2-án Kovács Pál
szerkesztésében induló első vidéki magyar nyelvű
lap ezekkel a sorokkal köszöntötte olvasóit:
»Kértünk
és istennek hála! Kérelmünk meghallgattatott:
Kormányunk megengedé: hogy a Vaterland czimű lap 1847 év
január 1-től kezdve magyar nyelven "Hazánk" cím alatt
jelenjék meg. örömmel vettük és örömmel
adjuk át a közönségnek a legbecsesebb új évi
ajándékot. Eggyé kell lennie nyelvben a magyarnak, hogy
akaratban eggyé lehessen! Lapunk "Kereskedelmi és szépirodalmi"
lap. De ne kicsinyeljük a tért, mert "erősnek a hely nem volt
szűk soha, a gyáva tágos úton is szorul!" - Erősek vagyunk
akaratban: a kereskedést és szépirodalmat fejleszteni,
szilárdítani. Erősek hitben: hogy célunk megközelítésére,
- erőnk gyámolítására - hazánk leglelkesebbjei
közremunkálásukat szerény lapunktól megnem
vonandják.«27
A lap megjelenése országszerte nagy visszhangot és lelkes
üdvözlést váltott ki. A
Hazánk határozott
politikai programmal indult, céljait pedig mindjárt az első
számban megfogalmazta a "Szív és ész" című
cikkben:
"A 19. század szelleme tartós álmából
felrázta nemzetünket is. Alkotmányos országbanaz
időszaki sajtó hivatása: közvéleményt előidézni,
erősíteni és képviselni, amiként a nemzet céljára
vezető kérdések, a születés, erősbülés,
vagy megerősödöttség stádiumában állanak."
28
Ilyen programmal indult tehát a lap, s ezek mellett az elvek mellett
ki is tartott. Nem arra törekedett, hogy csupán rövid, semmitmondó
hírekkel, pletykákkal szolgáljon olvasóinak,dearra,
hogy színvonalas irodalmi és kereskedelmi rovatokkalazelőzőekben
meghatározott feladatának eleget tegyen. Ráirányította
a figyelmet a politikai, irodalmi és gazdasági életlegsürgetőbbkérdéseire.
A lap első számában a már korábban említett
Petőfi vers, a
Csalogányok és pacsirták mellett
mottóként Vörösmarty két sorát találjuk:
"Hazádnak rendületlenül, légy híve, ó
magyar!" A második félév mottója Kölcseytől
való: "Négy szócskát üzemek, vésd
jól kebeledbe, s fiadnak hagyd örökül, ha kihunysz:
A HAZA MINDEN ELŐTT!"
Petőfinek az első számban megjelent verse, s a mottók is alap
programjához kapcsolódnak. A lap célja az ellenzéken
belüli köznemesi, liberális eszmék terjesztése
volt. Elítélte azokat az olvasókat, akiknek
"minden
áron hír kell, s egy becsületes legázolást,
vagy emberakasztást nem adnak a világ minden bölcsességéért."
29
Mint kereskedelmi és szépirodalmi lap elsősorban a magyar iparral
és kereskedelemmel foglalkozó cikkeket és híreket
közölt, valamint szépirodalmi alkotásokat, verseket,
elbeszéléseket. Meg kell azonban jegyeznem, hogy az első félévben
a szépirodalmi jelleg dominál a lapban. Nagyon jelentős a lap
levelezési rovata. Pozsonynak, Pestnek, Bécsnek, Erdélynek,
s az ország különböző városainak, mint Székesfehérvár,
Pápa, Veszprém, Komárom, Arad, Debrecen stb. volt alapnál
tudósítója. S ezekből a tudósításokból,
levelezésekből megismerhetjük a korabeli Magyarországtársadalmi,
politikai, gazdasági életét.
A kereskedelmi cikkek és a győri érdekek háttérbe
szorulását szemére is vetették a szerkesztőnek:
"többen találták azt, hogy lapunk kereskedelmilap is
lévén, benne ezen fő cikk eddig kissé elhanyagolva van.
S ezt elismerjük ... Bírjuk már néhány barátunk
ígéretét, kik ipart, kereskedelmet illetőcikkeket, lapunkat
érdekesbíteni ajánlák."30
Máshol így ír egy levélíró:
"Hazánknak, mint győri lapnak egyik kötelességül
szeretném felróni, hogy az itt létező társulatok,
egyletek ismertetését el ne mulasztaná. Vidékiek
számára azért, hogy ismerjenek meg, helybeliek számára
azért, hogy értsenek meg, mert ezen tudathiány oka a
csekély részvétnek."31 Ennek a
levélírónakazonban nem volt teljesen igaza, hiszen mint
a szerkesztő is megjegyzi, korábban foglalkozott már alap az
Olvasó Társasággal,a Férfi Dalegylettel,a színészetet
biztosító egylettel, igaz ugyan,hogy nem terjedelmes cikkben,
csupán az Egyesületek illetve a Győri Napló rovatban.
Kiemelkedő helyet foglalnak el a lapban a Pest társadalmi és
irodalmi életét bemutató írások. A győri
anyagot elsősorban a
"Győri napló" című rovat képviseli.
Ez is arra utal, hogy a Hazánk nem csupán és nem elsősorban
vidéki lap volt.
Országos viszonylatban is nagyon bátor és merész
hangú cikkek jelennek meg a lap kereskedelemmel foglalkozó
rovatában.Ezek a cikkek a magyar ipar és kereskedelem megoldatlan
kérdéseivel foglalkoznak. Sürgetik a magyar ipar és
kereskedelemfejlesztését,és merész hangon teszik
szóváfüggőségi helyzetünket az osztrák
ipartól éskereskedelemtől.Cikkek egész sora jelent meg
a magyar iparnak éskereskedelemnek igen nagy károkat okozó
osztrák vámvonalról,a szabadkereskedelemről, az iparés
kereskedelem fejlesztésének szükségességéről.
A belső vámvonal megszüntetésével kapcsolatban
egy írás óva int a szabad kereskedéstől, hivatkozva
az ország gyengeségére és vagyontalanságára,
a kezdő "műipar" s az abba fektetett pénz és munka védelmére
hívja fel a figyelmet. S máshol, a szabad kereskedéssel
összefüggésben a
Budapesti Hiradóban megjelent
cikkre reagálva:
"Könnyebb a szabad kereskedésről írni,
mint kereskedést teremteni. Szabad kereskedéshez a sok jó
árucikk mellett, mindenfelé vezető közlekedésieszközök
kellenek ... Mi Fiuméig sem tudunk eljutni."32
Kifejezésre juttatta a lap azt a gondolatot is, hogy az ipar és
kereskedelem fejlődése a társadalmi haladás és
a nép jólétének előfeltétele.
"A hazánkbeli
jelen és gyakori, a felföldön pedig szinte állandó
ínségnek: az állandó biztos élelemkeresési
mód nem léte a fő oka. Ha tudnának a felföldiek
valamivel pénzt keresni, könnyű volna élelmiszereket vásárolniok
... A mi mezőgazdászatunk pang: mert nem lévén kereskedésünk,
s így nincs biztos állandó piacunk ... Műiparunk csekély
... Kereskedésünkre e név is alig ruházható.
Mi mindössze gabona, gyapjú, marha, dohány és ronggyal
kereskedhetünk; és csupán Bécs felé vanutunk;
- mi mindent csak Bécsbe s Austriába iparkodunk éserőlkö-dünk
kitakarítani."33
A lap az ellenzék álláspontját képviselte,
belső reformokért emelt szót, melyek a tőkés fejlődést
biztosítják, s emellett a győri németajkú polgárok
álláspontját és érdekeit is védte,
így igyekezett őket a nemzeti függetlenségi ésszabadelvűeszmék
számára megnyerni. Még számoshasonlójellegű
cikket találunk a lapban, mint például:
A magyargazda
és hazai műipar, Magyar és Austriai kereskedelem,Magyarország
és Austria kereskedelmi igényei, Dohánykereskedelemstb.
A kereskedelemmel foglalkozó terjedelmesebb cikkeken kívül
"Kereskedelem" és
"Külföldi Kereskedelem" című
rovataiban adott tájékoztatást, kereskedelmi híreket,
s az előbbiben közölte a győri, mosoni piaci árakat, s a
bécsi hetivásár híreit. Később,
"Kalászatok
kereskedelmünk mezején" és
"Közlemények
a kereskedelem köréből" rovataiban ennél részletesebb
tájékoztatást adott - s ezzel a lap kereskedelmi jellegét
erősítette - elsősorban Pest, de az ország más városainak
és a külföldnek kereskedelmi helyzetéről, áruellátásáról,
s emellett megtartotta a korábbi kereskedelmi rovatokat is.
Másik fő feladatának a lap a magyar nyelv terjesztését,
az egységes nyelvű nemzeti állam megteremtéséért
vívott harcot tekintette. Mint ahogy már korábban idéztem
a programadó cikkből:
"Eggyé kell lennie nyelvben a magyarnak,
hogy akaratban, tettben eggyé lehessen." Ez volt a lap jelszava,
s ez mindvégig következetesen, hangsúlyozottan jelenik
meg hasábjain.
"Ezen lap, melynek hasábjain ma legelőször
van szerencsénk szép nagyságtokhoz édes anyai
nyelvünkön szólani, minden magyarországi lapok közt
a legújabb s e felett még azon igen érdekes nevezetességgel
is bír; hogy németből lett magyarrá, holott ez eddig
nálunk egészen másként volt, s inkábba
magyarok szoktak lenni németekké. - A mi pedig magyarságunkat
illeti, ne tessék gondolni, hogy lapunkon e magyar betűk csak olyanok,
mint bár mily külföldi arszlánon a magyar zeke és
bajusz. Mi testestől, lelkestől magyarokká lettünk, de büszkeségünket
nem a sujtásos dolmányban, vagy pedrett bajuszban; hanem aszívünkben
imádott hazánkért égőmeleg érzelembentartjuk!"
34
S bár a lap nem foglalkozott minden politikai kérdéssel,
hogy mégis mennyire az ellenzék álláspontját
képviselte, s hogy az ellenzéki gondolat hirdetője kívánt
lenni, azt az is bizonyítja, hogy az először felkért pesti
levelező, aki pártok felett állását hangsúlyozta
beköszöntő levelében -
"én nem tartozom szorosan
párthoz, sokkal kevésbé vagyok szabadelvű, hogy fáklya-
vagy macska-zenéket rendezzek, vagy a gyűlésekben sértegessek,
s oly conservatív sem vagyok hogy a gyüldét paradicsomnak
tekintsem, egyaránt olvasom a pesti minden szintű politicai s divatlapokat
... én minden szerkesztővel egyenlő viszonyban állok."
35 -, ez a levelező csupán egyszer, ebben a levélben
szólalhatott meg a Hazánk hasábjain. A további
pesti levelek írója Irinyi József volt, majd később
Vas Gereben töltötte be a pesti levelező helyét a lapnál.
Tehát a szerkesztő nem tűrt meg "pártok felett álló"
s "minden szerkesztővel egyenlő viszonyban" lévő levelezőt a lapjában.
Levelezőitől is határozott állásfoglalást várt
el, s azokat meg is szólaltatta a lapban. S ahogy az
életképek
hasábjain, itt is egyre nőtt a vidéki levelezők száma,
a pesti és távolabbi írók bekapcsolódtak
a lap életébe és tartalmas tudósítá-sokkal
emelték a
Hazánk színvonalát.
Az első évben, 1847-ben a lapnak igazi rangot Petőfi művei adtak.Korábban
már foglalkoztam a
Hazánk ésPetőfi kapcsolatával,
itt csupán néhány kiegészítő adatot közlök.
1847-ben 24 verse jelent meg a lapban Petőfinek és a 18 úti
levélKerényi Frigyeshez. A forradalmi eszmeiségűversek
megjelentetésekapcsán szólni kell rövidena cenzorok
szerepéről,hiszen Petőfi költőbarátaitól is jó
néhányolyan vers jelent meg a lapban, amely feltétlenülki
kellett, hogyváltsa a cenzori ellenkezést. S bára
"censorokengedékenységenélkül ezek a költeményeknem
kerülhettek volnaa Hazánkba",36 azért
nem voltmindenkockázat nélkülvaló ezeknek a versekneka
közlése.
Ebben az időben Csatsko Imre volt a cenzor, aki 1834-től tanítottGyőrben,s
1839-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává
választotta. Konzervatív meggyőződésének megfelelően
hivatalát a lehető legpontosabban igyekezett ellátni. Csatsko
Imre sok Petőfi verset nem engedett megjelentetni a lapban. Nem jelenhetett
meg a Nagy-Károlyban, a
Palota és kunyhó, demegjelenhetett
A XIX. század költői, a Csalogányok és pacsirták
és a már korábban említettek.Arra mutat ez,
hogy Kovács Pálnak sikerült valamilyenmódon meggyőznie,
rábeszélnie a cenzort, hogy ezeketa verseket közölhesse.
Ez azért is sikerülhetett, mert Csatsko azoktól a versektől
félt elsősorban, amelyekben konkrétan megnevezve jelentek meg
a zsarnokság képviselői, az uralkodóosztály,a
nemesség és a papság. Az ő működése alatt
jegyzi meg Kovács Pál, hogy így több olyan verset
is átengedett közlésre, melyeket a pesti cenzúra
nem engedélyezett korábban.
1847 októberétől Csatsko magasabb cenzori beosztásba
került, s helyette Stanke Leandert bízták meg a cenzori
teendők ellátásával, s az ő tevékenysége
alatt jutott el Pestre is annak a híre, hogy Győrött a cenzúra
sokkal engedékenyebb, mint a pesti. A központi könyvbíráló
főhivatal hamarosan el is távolította Stankét egy, a
lapban 1847 decemberében megjelent cikk miatt, melyben Karády
Ignác Országgyűlési levelében a császári
és királyi katonaság durvasága ellen kelt ki.
A "Fiatal Magyarország" tagjai, s a már említett rangos
írók mellett helyet kaptak a lap irodalmi rovatábannévtelen,
jelentéktelen írók is. KovácsPál két
ízben hirdetett meg irodalmi pályázatot a Hazánkban,
hogy minél több jó, értékes alkotást
közölhessen. Az első pályázati kiírásban
a legjobb novelláért 12 arany pályadíjat ajánlott
fel. Később a pályadíjat felemelte 16 aranyra és
újabb pályázatot hirdetett, most már víg
elbeszélésre.
A lap irodalmi rovatában zömmel verseket, de elég sokprózát
is találhatunk Remellay Gusztáv (a bécsilevelező), Szilágyi
Sándor (az erdélyi levelező), VajkayKároly, Lauka Gusztáv
tollából. S ha irodalmiízlésirányát,
kritikai magatartásáttekintjük, néhány gyenge
mű megjelenésétőlfüggetlenül is azt kell látnunk,
hogy Kovács Pála pesti "Tizek" álláspontját
képviseli a Honderűvel szemben, Petőfiék mellett. A "Szerkesztői
mondókák"rovatban az írókhoz küldött
üzenetek sorrendjeis egyfajta értékrendet tükröz.
Feltétlenül meg kell még említeni Irinyi pestiés
Remellay bécsi leveleinek egy-egy szakaszát, RónayJácint
cikksorozatait, amelyek
Milyen a magyar? Milyen a nő? illetve
Miről
lehet az embereket megismerni? címmel jelentekmeg a lapban, samelyek
nem egy meg-állapításukkal egyúj, merész
álláspontot képviseltek. Ittjelent meg Ráth Károly
cikke
Győr városa történetérőlcímmel,
s Czuczor Gergely történeti leírása
Pannonhegye
címmel.
A lap állandó rovatai a
Győri napló, Színház,
majd Színészet, Hangverseny, Levelezések. A "Színház"
rovat rendszeres tájékoztatást adott a színház
műsoráról, színikritikái pedig kimondottan élvezetes
olvasmánynak számítanak. A kritikus bátor hangon,
kendőzetlenül mondta el véleményét egy-egy színész
játékáról, s a korabeli darabokról. Akutató
számára forrásértékű eza rovat. Pontosan
tájékoztat arról, kik játszottaka győri színházban
ebben az időben, kik voltak a színházigazgatói, szereplői.
A
"Győri napló" rovat is nagyonsok színházi vonatkozású
híranyagot közöl;ebből is látszik, mennyire szívügyének
tekintettea színházi kultúrát a szerkesztő.
A
"Hangverseny" rovat a város zenei életéről
tájékoztat. Rendszeresen tudósít a Férfi
Dalegylet előadásairól, a színház operaelőadásairól,
a hangversenyekről, a Győrben fellépő neves művészekről.
A
"Győri napló" a mai hírrovatnak felel meg, s beszámol
a városban és környékén folyó eseményekről,
a társadalmi, politikai, kulturális életről. Sokat foglalkozik
a gőzhajózással, a város fejlesztésével,
az egyesületekkel, bár erről az
"Egyesületek" és
az "Egyesületi mozgalmak" rovatok is tájékoztatást
adnak. Tehát a
"Győri napló" rovat tájékoztatott
minden olyan kérdésről, mely az olvasók széles
rétegeit érdekelhette.
Ebből a rovatból derül ki az is, hogy 1847-ben és 1848-ban
Győrött a Hazánkon kívül még két
írott lap is megjelent.
»Győrött a Hazánkon kívül
még egy írott lap is jelenik meg hetenként háromszor
"Lepke" cím alatt... divatlapjainkat utánozva«
37-s egy verset is közöl a lapból egy Szemennyey
nevű ismeretlenírótól. »
A "Lepke" című
írottlap ismét megjelent, avval a különbséggel,
hogy mosthetenként csak egyszer adatik ki, a multkorinál nagyobb
alakban.Az első szám két meglehetős verset hoz, s egy novellát
kezd meg...«38
1848-ban újabb írott lap megjelenéséről értesíti
a rovat az olvasókat.
»A "Lepke" című írott
lapnak nálunk vetélytársa akadt, mely "Hajnal" cím
alatt egy másik társaság által szinte hetenkint
adatik ki... A verseny úgy hisszük egyiknek sem fog ártani.«
39
Csak mint érdekességet említem meg, hogy az 1847 második
félévében - s feltehetőleg az elsőben is - "Hegedűs"
név alatt megjelent munkák Szász Károly tollából
valók, s erre ő maga hívja fel a figyelmet a lap 1848. március
14-i számában.
"Hegedüs Ferencz barátomnak szívesen
nyilvánítom, hogy mindaz, mi a múlt félév
folytán a Pesti Divatlap, - életképek, - s Hazánkban
Hegedüs név alatt jelent meg, az én tollamból származik.
Biztosítom egyszersmind, hogy az álnév választásával
épen nem volt célom mystificatióra adni alkalmat. Szász
Károly."40
A már említett
"Szerkesztői mondókák"rovat
rendszeresen tájékoztatta az írókat műveik megjelenéséről,
s a pályaművek elbírálásáról.Részletes
információt nyújt ez a rovat arról,hogy a lap
mely írókkal és tudósítókkal állt
kapcsolatban. A Hazánk 1848 második félévétől
kezdve
"Raktár" cím alatt hozza állandó
rovatait; a
Győri naplót, a Levelezéseket, a Színházat
és a Szerkesztői mondókákat. Itt találhatjuk
az
Elegy, Külföldi tárca, Zsibvásár, Pesti
mismás és még néhány kisebb, vegyes,
főleg külföldi híranyagot és pletykákat is
közlő rovatot.
1848 első két és fél hónapjában a laparculata,
eszmeisége nem változott, nem radikalizálódott.
A mottó változása jelzi csak, hogy a szerkesztő egyúj
korszak eljövetelét reméli. Kovács Pálebben
az évben Garay János két sorát választotta
a lap mottójául:
"A cselekvésnek kora tűnt nekünk
fel; Tenni a jelszó szeretett baráti."
A vezérszóban pedig ígéretet tesz arra, hogya
következőkben csak jó és ismert költők műveit fogja
közölni. Nem változott a lap kereskedelmi és levelezési
rovata sem, ahol a korábbihoz hasonló szellemű írások
jelentek meg. Február 24-ig Petőfitől mindössze háromvers
jelent meg a Hazánkban, majd március 18-án Királyi
Pál nemzetőr pesti tudósításának részeként
- amelyben a március 15-i eseményeket írja le - a Nemzeti
dal. Abból, hogy Petőfinek több verse nem jelent meg a lapban,
részben a cenzor akadékoskodására, részben
pedig arra lehet következtetni - és ez a valószínűbb
-, hogy ekkor már az aktív politikai cselekvés kötötte
le a költőt.
Stanke Leander eltávolítása után Simon Zsigmondot
bízták meg a cenzori teendőkkel
"s személyében
ismét szigorú cenzor őrködött a Hazánk felett."
41 Kovács Pálnak azonban némi ügyeskedéssel
sikerült elérnie, hogy a cenzúra szerint ártalmasnak
tartott írások is a lapba kerülhessenek. Ebben a félévben
jelent meg a lapban - mint arról már korábban is szó
esett - Arany János 2 verse, Tompa Mihály, Vajda János,
Sárosi Gyula, Lévay József, Garay János, Lisznyay
Kálmán versei, Gyulai Pál, Szász Károly,
Lauka Gusztáv írásai.
Március 15-től a lap politikai orgánummá vált.
Irodalmi alkotások ritkábban jelentek meg a Hazánkban
és teljesen háttérbe szorult a kereskedelem rovat. A
levelezések száma azonban megnőtt, s előtérbe került
az országos jelentőségű és a győri politikai mozgalmak
ismertetése. A lap március 18-án jelenhetett meg először
cenzúrázás nélkül, s a cenzúra eltörléséről
tájékoztatta olvasóit mindjárt az első oldalon.
április 6-tól
"Politikai s irodalmi közlöny"
alcímmel jelent meg a Hazánk, s a szerkesztő szándékáról,
a lap arculatának változásáról a politikai
eseményekkel összefüggésben így ír:
"Lapunk érdekét nevelendők az eddigi kereskedelmi s szépirodalmi
tárgyak mellett, a hazai s külföldi leg-újabb s legjelentékenyebb
politicai híreket a lehető leggyorsabban közleni fogjuk."
42
április 11-én pedig a következő felhívással
fordult levelezőihez:
"A haszontalankodás korszaka elmúlt.
Ezentúl nem az az újság, egyik vagy másik városban
min vesztek össze a kofák - vagy ez vagy amaz Casino mily tánczvigalmakat
rendezett ... de beállt a cselekvés kora, melyben az ujjá
született nemzet köz-üterét kell tapintanunk, s a nemzeti
élet nyilatko-zatait, mozgalmait kísérnünk folyvást
lélekesméretes figyelemmel."43
Győrben a forradalom fejlett rétegekre talált, s az események
során két táborra szakadt a város. A konzervatívok
és a Lukács Sándor vezette radikálisok álltak
egymással szemben. Egymást követték a népgyűlések
- s ahogy a Hazánkból arról értesülhetünk
-, március 15-én este fáklyás felvonulást
rendeztek, 16-án ünnepség volt a színházban,
17-én pedig egyesült a magyar és a német polgárőrség.
A győri polgárőrség fegyveres pozsonyi felvonulásával
akarta a márciusi törvények szentesítését
biztosítani és siettetni, s innen a város "
magyar
Marseille" elnevezése.
Gyorsan követték egymást az események, s a lapis
követte tudósításaival az események változását.
A
Hazánkban márciustól egymást követték
a nyílt levelek, de a radikális nézetek vállalásáig
Kovács Pál nem jutott el. A forradalmi útra lépett
liberális köznemesség álláspontját
képviselte, s a népforradalomtól, a népfelkeléstől
már félt.
A népi mozgalmakat és a radikálisok lapját, a
Március tizenötödikét elítélte,
s március 18-án közölte a
Hazánk, hogy
a győri kör a
Március tizenötödikét törölni
fogja a lapjai közül. Következetesen harcolt viszont a nemzeti
függetlenségért, s Kossuth országgyűlési
beszédét, melyben az ország függetlenségének
védelmében szólalt fel, teljes terjedelmébenközölte.
Kovács Pál érdemeként kellmég az is elkönyvelnünk,
hogy minden irányzat képviselőjének- érezhetően
rokonszenvezve a reformokat akarókkal - biztosítottaa lapban
a megjelenési lehetőséget.
A Hazánk 1848. július 1-től
"Győri hírlap" alcímmel,
új oldal és lapszámozással jelent meg egészen
megszűnéséig. Felépítésében annyiban
változott, hogy a hangsúlyt még jobban a politikai események
közlésére, törvényismertetésekre helyezte,
s újabb hírrovatokat indított, mint az
Apró
hírek, Külföldi hírek, Vegyes hírfüzér,
s ezekben is túlsúlyban voltak a politikai jellegű információk.