"Amíg Győrt az ipar és kereskedelem megerősítette, egyszersmind szorosabb szálakkal fűzte a bécsi németséghez, mellyel üzleti öszszeköttetésben állt.... így érthető, hogy már 1840-41-ben Győrött német újság kiadására mozgalom indulhat meg. A német kereskedelem hatása erősebb, mint a magyar befolyásé. Noisser Richard fűszerkereskedőnek támad az a gondolata, hogy idegen szellemű politikai, kereskedelmi és szépirodalmi, vagy legalább csak kereskedelmi és szépirodalmi lapot adjon ki." 10
A Helytartótanács csak a városi tanács ismételt kérésére engedélyezte a lap kiadását 1843. október 27-én. A lap hetenként háromszor jelent meg, s Noisser programjában világosan megfogalmazta, hogy német szellemű, s a monarchia érdekeit képviselő lap létrehozása a célja, s hogy csupán a már cenzúrázott bécsi lapokból akar közölni részleteket. Tehát a politikai kérdésektől mindenképpen távol kívánta tartani magát.
Később Noisser országos terjesztésre nyújtott be kérelmet két ízben is a Polizei-Hoffstellehez, de az engedélyt nem kapta meg. A titkos ügynöktől ugyanis a következő jelentések érkeztek a lapról: "Szelleme és iránya eddigelé nem kifogásolható,sha a helyi cenzor kötelességét pontosan végzi,akkor a jövőben sem lesz baj... egyébként mérsékelten lojálisnak mondható"11, - s e "mérsékelten lojális" miatt nem kapta meg az engedélyt, hiszen programjában szerepelt a "harc az ultra-liberalizmus ellen" mondat. Később pedig, amikor a lap népszerűsítette a Védegyletet, a második kérelmét is elutasították: »a szerkesztőségnek tudnia kellett volna, hogy a Védegylet előmozdításasem a kormánynak, sem a "Gutgessinteknek" nem áll érdekében.« 12
A német nyelvű lap eltért az eredetileg meghatározott programjától. Ennek okait a korban kereshetjük, a korábban vázolt győri politikai és kulturális helyzetben. Egy olyan városban, ahol szervezett csoportot alkottak a "győri tízek", ahol két olvasó társaság is működött, ahol az akadémiai ifjúság reform eszmékért lelkesedett, nem élhetett, meg és főleg nem vihette végig eredeti programját egy német nyelvű és németszellemű lap. Bár programját a lap némileg megváltoztatta, napjai mégis meg voltak számlálva. 1844 farsangján a joghallgatók tüntetést rendeztek a lap ellen. A jogászok német polgárnak öltözve, Vaterlanddal a kezükben járták az utcákat és fintorogva olvasták a lapot. A tréfa célba talált. A nevetségessé vált lap elvesztette népszerűségét s hiába próbálkozott ezután már a magyar irodalom vagy az akadémiai ifjúság irodalmi előadásainak népszerűsítésével.
Noisser Richard nem várta meg a lap bukását. Kovács Pállal kezdett tárgyalásokat. A tárgyalások után Noisser a Helytartótanácshoz küldöttkérvényében közölte, hogy a lapot 1847-től magyar nyelven kívánja megjelentetni és KovácsPált, mint segédszerkesztőt jelölte meg. 1846. december 10-én érkezett meg az új lap engedélye Bécsből.Az engedély szigorú kikötéseket tartalmazott, miszerint a lapban semmiféle politikai, közgazdasági hír, közlés, értekezés nem jelenhet meg.A VárosiTanácshoz pedig a következő levél érkezett: »a "Vaterland" című szépirodalmi és kereskedelmi német lapját ezután magyar nyelven "Hazánk" cím alatt Kovács Pál orvostudor segédszerkesztősége mellett, az eddigi előrajz szerinti tartalom és irány szoros megtartásával kiadhassa.«13
így indulhatott útjára a Hazánk, Győr első magyar nyelvű lapja 1847. január 2-án. Kovács Pál szerkesztő személyében pedig biztosítva volt az új lap sikere is.

Kovács Pál Dégen született, s már a szülői házban kapta az indíttatást ahhoz, hogy a magyar irodalom és nyelv lelkes művelője és pártolója legyen. Apja haladó gondolkodású ember volt, külföldet járt mérnök. Kapcsolatban állt Péczelyvel, Csokonaival, s ő maga is írogatott a Mindenes Gyűjteménybe.   Mindez hozzájárult ahhoz, hogy Kovács Pál korán,már diákévei alatt a magyar nyelv terjesztője ésművelője lett. 1824-ig a pápai főiskolán tanult kiváló eredménnyel, s Pozsonyban, ahová a német nyelv tanulása végett küldték, lelkesen tevékenykedett egy, amagyarirodalmat szolgáló egyesület alapításán.Első irodalmi kísérletei is Pozsonyhoz kapcsolódnak.Irodalmi kísérletei és a magyar egyesület alapítása már azt a későbbi Kovács Pált jellemzi, aki Győrben vezető szerepet játszik az irodalmi élet szervezésében, a magyarosítási törekvésekben.
1827-től a pesti orvostudományi egyetemen tanult, itt ismerkedettmegaz irodalmi élettel és Kisfaludy Károllyal, FáyAndrással, Bajza Józseffel, Vörösmarty Mihállyal,az Auróra Kör tagjaival, akik a szellemi élet vezető egyéniségei voltak. Pesti évei alatt kezdett az írással komolyabban foglalkozni. Versei, elbeszélései, drámái jelentek meg az Aurórában, a Pesti Divatlapban, az Athenaeumban és az életképekben.
1833-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta; 1836-ban a Kisfaludy Társaságalapító, később, 1837-től rendes tagja lett. Figyelmet érdemel, hogy disszertációját "A nevendék nőnemről" címmel magyar nyelven írta. Irodalmi munkássága, mely 1828-ban kezdődött, Kisfaludy Károly irányához csatlakozott. Víg novellákat, színműveket írt. írói tehetségét inkább a novellákban bontakoztatta ki, melyekben érdekes és hiteles kor- és környezetrajzot adott.
1833-ban szerzett orvosi diplomát, majd németországi útja után, 1835-ben telepedett le Győrött, mint városi orvos. Orvosi tevékenységénél és irodalmi munkásságánál azonban sokkal nagyobb jelentőségű az a szervezőmunka, melyet a város kultúrális életének fellendítése érdekében végzett. Alapítója volt a győri Olvasó Társaságnak, a színészetet biztosító egyletnek, melyekről korábban már szó volt. Az ő nevéhez fűződik az ének- és Zeneegylet alapítása, majd vezetése1862-ben, és a győri Ismeretterjesztő Egylet létrehozása 1870-ben.
Legkiemelkedőbb tevékenysége azonban az első vidékimagyarnyelvű napilap megszervezése, s szerkesztői tevékenységevolt. "Mind a szépirodalmi, mind a politikai lapokkal összeköttetésben állt. Amidőn Kossuth Lajos 1841-ben átveszi a Pesti Hírlap szerkesztését, őt szintén értesíti róla és közgazdasági, meg közigazgatási hírek szolgálatát kéri. A magyarságnak tüzes harcosa minden téren és Győrött az összes kulturális intézménynek egyik fő vezetője. Egyszóval a győri lap szerkesztésére keresve sem lehetett volna jobb és tekintélyesebb munkaerőt szerezni."14   A Kovács Pál által szerkesztett lap 1847-ben a legjelentősebb országos lapok egyikévé Petőfi művei által vált, s fontos szerepet játszott a Fiatal Magyarország eszméinek propagálásában.

Petőfi Sándor 1847-ben "a szerkesztők közül Kovács Pált tartotta a leginkább alkalmasnak arra, hogy versei, eszméi propagálója legyen. A forradalmárköltőnek eszméi terjesztése végett szüksége volta megjelenési lehetőségre, de most már az is vezérlő elve volt, hogy kinek a lapjában, kikkel együtt kerüljön nyilvánosságra írása."15
Kovács Pál és Petőfi Sándor először Pápán találkoztak, a költő pápai diákévei idején. Kovács Pál megbízottként bírálta felül ekkor a növendékek pályázatra beküldött írásait, s a többiekkel együtt ő is Petrovics Sándornak, egy jól sikerült ballada szerzőjének ítélte a jutalmat. Első találkozásuk ezután történt, 1841-ben. Másodszor annak a hírére keresi fel Petőfi Kovács Pált, hogy megindul Győrött a Hazánk és annak Kovács Pál lesz a szerkesztője.
A Hazánk első számában jelent meg Petőfinek a Csalogányok és pacsirták című verse, majd többek között az Egy gondolat bánt engemet, a Világosságot, A XIX. század költői, a Magyar vagyok, tehát Petőfi forradalmi eszmeiségű versei. Azon túl, hogy Petőfi verseinek megjelenésével a lap jellege is megváltozott, az sem mellékes körülmény, hogyan igyekezett Petőfi és Kovács Pál megnyerni a lap számára - és sikerrel - a Petőfi köréhez tartozó írókat.
A "Fiatal Magyarország" elnevezést Petőfi alkalmazta először önmaga és írótársai csoportjára.A tulajdonképpeni "Fiatal Magyarország" létrejöttéről is attól kezdve beszélhetünk, hogy a költő az irodalmi élet középpontjába került. Fő feladatának tekintette az írók szervezését s ebbe a csoportba tartozónak, számította: "a Fiatal Magyarországnak, hova mindazokat számítom, kik valódilag szabadelvűek, nem szűkkeblűek, merészek, nagyotakarók, azon fiatal Magyarországnak, mely nem akarja a haza kopott bocskorát örökké foltozni, hogy legyen folt hátán folt, hanem tetőtől talpig új ruhába akarja öltöztetni ...."16
"A Tízek Társasága tagjain kívül idetartoznak Petőfi pesti, Pilvax-béli és vidéki barátai,tágabb értelemben tulajdonképpen a legtöbb 20-30 év közötti író és tollforgatópolitikus aki nem a Honderű vagy a Budapesti Híradó oldalánállott." 17 Petőfié  volt az érdem,a kezdeményezés érdeme, hogy 1846 tavaszán létrehozta,életrehívta a "Tízek Társaságát",s szervezetikeretet adott a "Fiatal Magyarország" addig szervezetlen táborának, olyan írók egy szervezetben való tömörítésével, akik vele a leglényegesebb politikai és világnézeti kérdésekben azonos nézetet vallottak és egyetértettek. A társaság1846 novemberében nyilatkozott feloszlatásukról, a feloszlatásokai közismertek.
A társaság megszűnése után Petőfi írásai az életképekben jelentek meg, de mindezek ellenére az életképek ekkor nem az a lap, melynek szellemi iránya Petőfi nézeteinek minden vonatkozásban megfelelt volna, s nem kívánta az életképek körécsoportosítani a "tízek" tagjait. Megjelenési térre viszont szüksége volt céljai megvalósításához és egyvidéki irodalmi góc kialakításánaka gondolatafoglalkoztatta. Az irodalmi tér Petőfi számára ekkor politikaiszínteret is jelentett.
Annak, hogy Petőfi kereste Győrrel a kapcsolatot, több oka is volt.Győr esetében nem egy nemesi megyéről volt szó, hanem egy szabadkirályi városról, mely a haladó eszmék tűzhelyének mondhatta magát, s ahol a haladás fő erejét a városi polgárság és a polgárosodó köznemesi ifjúság jelentette. Továbbá Győrött még a pesti "Tízek Társasága" előtt megalakult "a győri tízek" társasága, melynek - mint ahogy arról korábban már szó volt - határozott politikaicélkitűzéseivoltak, s maga a társaság is szervezettpolitikai csoportosulásvolt. Vonzotta és érdekelte Petőfita győri színészetis, mely ebben a városban szerves részévéválta kulturális felemelkedésnekés a haladásnak.Vonzotta Győr, "mely a legújabb politikai mozgalmakban oly fontosszerepet vitt, hogy büszkén elmondhatja, miszerint Magyarországnak Buda-Pest után elsővárosa."18
S habár való igaz, hogy Petőfinek égető szüksége volt a megjelenési lehetőségre, az mégsem volt és nem lehetett számára mindegy, hogy kinek a lapjábanésmilyen szellemű lapban jelennek meg írásai. Ezértakartatehát ide, a Kovács Pál által szerkesztettlapköré tömöríteni íróbarátait,közvetlenül a társaság megszűnte után. Leveleiben1846 decembere és 1847 júliusa között állandóanösztönözte a "Fiatal Magyaroszág" tagjait, hogy küldjékel írásaikat a Hazánk szerkesztőségébe.Szervezi és buzdítja a barátokat, hogy írásaikkalbiztosítsák a lap eszmeiségét. Ahogy egy 1847.február 18-án, Kovács Pálhoz írott levelébenolvasható: "Pálffyt s Jókait egyre sarkalom, hogyírjanak a Hazánknak s fognak is írni, Tompánakis írtam már ez ügyben s üzentem Kerényinek.Mindnyájától várhat ön."19
Nem véletlen a már korábban említett indító versének a megválasztása sem. Ez a tudatos forradalmiságú költő egyértelművé kívánta tenni mindenki számára a lap szándékát. Szerencsére olyan szerkesztőre talált, aki megértette törekvéseit,  aki, felismerte költészetében az új hangot, segész költészetének jellegét. Ezen túl pedig elég bátor volt ahhoz, hogy félreérthetetlenül állást foglaljon a költő mellett, s hogy megjelentesse forradalmi verseit.
Kovács Pál érdeme, hogy akkor adott helyet lapjában Petőfi és társai írásainak, amikor a pesti lapok heves támadásba kezdtek ez ellen a költészet ellen, mely minden kétséget kizáróan tudatos politikai célkitűzésekért küzdött. "1847-ben, amikor az eddiginél sokkal, nagyobb erővel folytatódott a harc Petőfi és köre ellen, Kovács Pál a Petőfi-kultusz terjesztőjévé - népszerűsítőjévé tudott válni. A Hazánkat - részben Petőfi segítségével, közreműködésével - a Fiatal Magyarország orgánumává tette." 20
Petőfi befolyásának hatására vált a lap országos érdekűvé, a haladást szolgálóvá, s egy új szellem, egy új hang megszólaltatójává. Petőfi versei mellett 1847-ben többek között Tompa Mihály, Lauka Gusztáv, Vajda János, Lisznyai Kálmán,SárosiGyula, Bérczy Károly, Garay János verseijelentek mega lapban. Petőfi úti leveleinek megjelenése még  tovább emelte a Hazánk rangját. Az 1847. május9-én keltezett levél az első, s a november 11-én keletkezettaz utolsó. Szám szerint 18 levél jelent meg a lapban.A XV. és a XVI. levél hiányzik, vagy nem is volt.
Petőfi rendkívül igényes szerkesztői munkát kívánt Kovács Páltól, s hogy ez időnként indokolt is volt, arra az egyik példa éppen az úti levelekkel kapcsolatos. Kovács Pál a levelekből ki akarta hagyni a bírált költők neveit, s ekkor a következő levelet kapta Petőfitől: "Kaptam leveledet s többek között azt a tanulságotmerítettem belőle, hogy kisebb-nagyobb mértékben minden szerkesztőgyáva.Ebadta, mikor én egy becsületes embert sem bántok,csaka haszontalan pimasz csőcseléket, s te félszezek neveitkitenni lapodban." 21 Vagy máskor:"Őrizkedjél olyan égbekiáltó silány portékákatközleni, mint a minap Bulyovszky ésHalka vagy ki a fene verseivoltak."22 Nem gátolta tehátaz a meleg barátság sem, ami Kovács Pálhoz fűzte,hogy mindenáron megőrizze függetlenségét, költőiszabadságát, s hogy el ne mondja kifogásait a lappalkapcsolatban.
De ne kisebbítsük Kovács Pál valódi érdemeit! Hiszen Petőfit népszerűsítő tevékenysége nemmerültki a költő és íróbarátai verseinek,leveleinekközlésével. Propagálta is ezeket a műveket.Olvasóitállandóan buzdította Petőfi köteténekmegvásárlására,s a levelezésekben is helytad Petőfi propagálásának. "Múlt számainkegyikében említők már,hogyegyetlen, geniális népköltőnkPetőfi Sándor összesversei igen díszeskiadásban,jól találts acélbametszett arczképévelegyütt jövő martiusi vásárra megfognak jelenni....Aláírásiívvelszerkesztőségünk is megtiszteltetvén, ezennel felszólítjuk  egész bizodalommal,különösen Győr lelkesebb hölgyeit,minél számosabb aláírásra s előfizetésre,teljes reményben lévén, hogy városunk s annak olvasóközönsége e részben mindenegyéb ... városainkon ki fog tenni." 23
Számos olyan levelezője volt a lapnak, aki tudósításban számolt be a Petőfivel való személyes találkozásról, mint pl. Szilágyi Sándor: "Petőfi itt van... Petőfi ittvolt! - e 3 szó hangzik most is lelkemben .... Ismerjétek megőt,mint én megismerém, beszéljetek véle, kimaga az őszinteség, ki szívét ajkain hordozza... A kétnapot-melyet Petőfi körében tölték, soha nem feledem.Ez ember valóban olyan, milyennek munkáiból tanultátok ismerni - mertő lelkét lehelé beléjük: és e lélekszűz, mocsoktalan, szabadságért, honáért fenrepülő." 24  Ilyen, s ehhez hasonlóírások jelentek meg Petőfiről a lapban.
Ugyanakkor megindultak a támadások is Petőfiék ellen és Kovács Pál is a támadások céltáblájává vált. A Honderűben vették célba szerkesztői tevékenységét. Felháborodását fejezte ki a bécsi kamarilla is, mikor tudomást szerzett a Hazánk és Kovács Pál tevékenységéről, s arról, hogy Petőfinek, a politikai költőnek is helyet ad lapjában. Javasolták a szerkesztő leváltását is.
1847-ben a lapnak országos hírnevet, rangot és jelentőséget Petőfi művei biztosítottak. Az újság hasábjain 1848. március 18-ig találkozunk Petőfi versekkel. 1848-bannégy verse jelent meg a lapban: Az én Pegazusom, Ismétkönny,Amióta én megházasodtam és a Nemzetidal. Ebben az évben Arany Jánostól is megjelenikkétvers a Hazánkban, továbbá Tompa Mihály,VajdaJános, Garay János, Lévay József, LisznyaiKálmán,Sárosi Gyula versei. Kovács Pálmegszívlelte Petőfi intő szavait a szerkesztésre vonatkozóan:"a verseknél különösen figyelmeztetni bátorkodunkt.olvasóinkat,hogy ezentúl csupán jobb s ismert ... költőinkműveit adandjuk;jelszavunk levén: vagy jó vers vagy semmi!"25
1848. március 18-a után tehát Petőfi verssel nem találkozunk a lap hasábjain, s íróbarátai is egyre ritkábban jelentkeztek. Ennek részben a politikai események gyors változása, részben pedig az volt az oka, hogy 1847. július 1-én a "Fiatal Magyarország" egyik tagja, Jókai Mór veszi át az életképek szerkesztését.Ez azt jelenti, hogy Petőfi és csoportja most már saját laphoz juthat és Pesten, ami természetesen a Hazánk feladatában és szerepében is lényeges változást hozott.
"Az életképeknek a pesti fiatal írók kezébe kerülésével megszűnt a Hazánknak az a sajátos funkciója, mellyel ... az eredeti szerkesztői elképzeléseken túlmenően Petőfi ruházta fel, lassan valóban csak egy vidéki magyar nyelvű lap - becsületes szándékú, nemzeti érzésű és haladó szellemű lap! - lesz, mely forradalmi feladatát inkább a külön és sajátos győri forradalom terén látja el... De, tegyük hozzá, ez "nem is kevés".26

Az 1847. január 2-án Kovács Pál szerkesztésében induló első vidéki magyar nyelvű lap ezekkel a sorokkal köszöntötte olvasóit: »Kértünk és istennek hála!  Kérelmünk meghallgattatott: Kormányunk megengedé: hogy a Vaterland czimű lap 1847 év január 1-től kezdve magyar nyelven "Hazánk" cím alatt jelenjék meg. örömmel vettük és örömmel adjuk át a közönségnek a legbecsesebb új évi ajándékot. Eggyé kell lennie nyelvben a magyarnak, hogy akaratban eggyé lehessen! Lapunk "Kereskedelmi és szépirodalmi" lap. De ne kicsinyeljük a tért, mert "erősnek a hely nem volt szűk soha, a gyáva tágos úton is szorul!" - Erősek vagyunk akaratban: a kereskedést és szépirodalmat fejleszteni, szilárdítani. Erősek hitben: hogy célunk megközelítésére, - erőnk gyámolítására - hazánk leglelkesebbjei közremunkálásukat szerény lapunktól megnem vonandják.«27
A lap megjelenése országszerte nagy visszhangot és lelkes üdvözlést váltott ki. A Hazánk határozott politikai programmal indult, céljait pedig mindjárt az első számban megfogalmazta a "Szív és ész" című cikkben: "A 19. század szelleme tartós álmából felrázta nemzetünket is. Alkotmányos országbanaz időszaki sajtó hivatása: közvéleményt előidézni, erősíteni és képviselni, amiként a nemzet céljára vezető kérdések, a születés, erősbülés, vagy megerősödöttség stádiumában állanak." 28
Ilyen programmal indult tehát a lap, s ezek mellett az elvek mellett ki is tartott. Nem arra törekedett, hogy csupán rövid, semmitmondó hírekkel, pletykákkal szolgáljon olvasóinak,dearra, hogy színvonalas irodalmi és kereskedelmi rovatokkalazelőzőekben meghatározott feladatának eleget tegyen. Ráirányította a figyelmet a politikai, irodalmi és gazdasági életlegsürgetőbbkérdéseire.
A lap első számában a már korábban említett Petőfi vers, a Csalogányok és pacsirták mellett mottóként Vörösmarty két sorát találjuk: "Hazádnak rendületlenül, légy híve, ó magyar!" A második félév mottója Kölcseytől való: "Négy szócskát üzemek, vésd jól kebeledbe, s fiadnak hagyd örökül, ha kihunysz:  A HAZA MINDEN ELŐTT!"
Petőfinek az első számban megjelent verse, s a mottók is alap programjához kapcsolódnak. A lap célja az ellenzéken belüli köznemesi, liberális eszmék terjesztése volt. Elítélte azokat az olvasókat, akiknek "minden áron hír kell, s egy becsületes legázolást, vagy emberakasztást nem adnak a világ minden bölcsességéért." 29
Mint kereskedelmi és szépirodalmi lap elsősorban a magyar iparral és kereskedelemmel foglalkozó cikkeket és híreket közölt, valamint szépirodalmi alkotásokat, verseket, elbeszéléseket. Meg kell azonban jegyeznem, hogy az első félévben a szépirodalmi jelleg dominál a lapban. Nagyon jelentős a lap levelezési rovata. Pozsonynak, Pestnek, Bécsnek, Erdélynek, s az ország különböző városainak, mint Székesfehérvár, Pápa, Veszprém, Komárom, Arad, Debrecen stb. volt alapnál tudósítója. S ezekből a tudósításokból, levelezésekből megismerhetjük a korabeli Magyarországtársadalmi, politikai, gazdasági életét.
A kereskedelmi cikkek és a győri érdekek háttérbe szorulását szemére is vetették a szerkesztőnek: "többen találták azt, hogy lapunk kereskedelmilap is lévén, benne ezen fő cikk eddig kissé elhanyagolva van. S ezt elismerjük ... Bírjuk már néhány barátunk ígéretét, kik ipart, kereskedelmet illetőcikkeket, lapunkat érdekesbíteni ajánlák."30   Máshol így ír egy levélíró: "Hazánknak, mint győri lapnak egyik kötelességül szeretném felróni, hogy az itt létező társulatok, egyletek ismertetését el ne mulasztaná. Vidékiek számára azért, hogy ismerjenek meg, helybeliek számára azért, hogy értsenek meg, mert ezen tudathiány oka a csekély részvétnek."31 Ennek a levélírónakazonban nem volt teljesen igaza, hiszen mint a szerkesztő is megjegyzi, korábban foglalkozott már alap az Olvasó Társasággal,a Férfi Dalegylettel,a színészetet biztosító egylettel, igaz ugyan,hogy nem terjedelmes cikkben, csupán az Egyesületek illetve a Győri Napló rovatban.
Kiemelkedő helyet foglalnak el a lapban a Pest társadalmi és irodalmi életét bemutató írások. A győri anyagot elsősorban a "Győri napló" című rovat képviseli. Ez is arra utal, hogy a Hazánk nem csupán és nem elsősorban vidéki lap volt.
Országos viszonylatban is nagyon bátor és merész hangú cikkek jelennek meg a lap kereskedelemmel foglalkozó  rovatában.Ezek a cikkek a magyar ipar és kereskedelem megoldatlan kérdéseivel foglalkoznak. Sürgetik a magyar ipar és kereskedelemfejlesztését,és merész hangon teszik szóváfüggőségi helyzetünket az osztrák ipartól éskereskedelemtől.Cikkek egész sora jelent meg a magyar iparnak éskereskedelemnek igen nagy károkat okozó osztrák vámvonalról,a szabadkereskedelemről, az iparés kereskedelem fejlesztésének  szükségességéről.
A belső vámvonal megszüntetésével kapcsolatban  egy írás óva int a szabad kereskedéstől, hivatkozva az ország gyengeségére és vagyontalanságára, a kezdő "műipar" s az abba fektetett pénz és munka védelmére hívja fel a figyelmet. S máshol, a szabad kereskedéssel összefüggésben a Budapesti Hiradóban megjelent cikkre reagálva: "Könnyebb a szabad kereskedésről írni, mint kereskedést teremteni. Szabad kereskedéshez a sok jó árucikk mellett, mindenfelé vezető közlekedésieszközök kellenek ... Mi Fiuméig sem tudunk eljutni."32
Kifejezésre juttatta a lap azt a gondolatot is, hogy az ipar és kereskedelem fejlődése a társadalmi haladás és a nép jólétének előfeltétele. "A hazánkbeli jelen és gyakori, a felföldön pedig szinte állandó ínségnek: az állandó biztos élelemkeresési mód nem léte a fő oka. Ha tudnának a felföldiek valamivel pénzt keresni, könnyű volna élelmiszereket vásárolniok ... A mi mezőgazdászatunk pang: mert nem lévén kereskedésünk, s így nincs biztos állandó piacunk ... Műiparunk csekély ... Kereskedésünkre e név is alig ruházható. Mi mindössze gabona, gyapjú, marha, dohány és ronggyal kereskedhetünk; és csupán Bécs felé vanutunk; - mi mindent csak Bécsbe s Austriába iparkodunk éserőlkö-dünk kitakarítani."33
A lap az ellenzék álláspontját képviselte, belső reformokért emelt szót, melyek a tőkés fejlődést biztosítják, s emellett a győri németajkú polgárok álláspontját  és érdekeit is védte, így igyekezett őket a nemzeti függetlenségi ésszabadelvűeszmék számára megnyerni. Még számoshasonlójellegű cikket találunk a lapban, mint például: A  magyargazda és hazai műipar, Magyar és Austriai kereskedelem,Magyarország és Austria kereskedelmi igényei, Dohánykereskedelemstb.
A kereskedelemmel foglalkozó terjedelmesebb cikkeken kívül "Kereskedelem" és "Külföldi Kereskedelem" című rovataiban adott tájékoztatást, kereskedelmi híreket, s az előbbiben közölte a győri, mosoni piaci árakat, s a bécsi hetivásár híreit. Később, "Kalászatok kereskedelmünk mezején" és "Közlemények a kereskedelem köréből" rovataiban ennél részletesebb tájékoztatást adott - s ezzel a lap kereskedelmi jellegét erősítette - elsősorban Pest, de az ország más városainak és a külföldnek kereskedelmi helyzetéről, áruellátásáról, s emellett megtartotta a korábbi kereskedelmi rovatokat is.
Másik fő feladatának a lap a magyar nyelv terjesztését, az egységes nyelvű nemzeti állam megteremtéséért vívott harcot tekintette. Mint ahogy már korábban idéztem a programadó cikkből: "Eggyé kell lennie nyelvben a magyarnak, hogy akaratban, tettben eggyé lehessen." Ez volt a lap jelszava, s ez mindvégig következetesen, hangsúlyozottan jelenik meg hasábjain. "Ezen lap, melynek hasábjain ma legelőször van szerencsénk szép nagyságtokhoz édes anyai nyelvünkön szólani, minden magyarországi lapok közt a legújabb s e felett még azon igen érdekes nevezetességgel is bír; hogy németből lett magyarrá, holott ez eddig nálunk egészen másként volt, s inkábba magyarok szoktak lenni németekké. - A mi pedig magyarságunkat illeti, ne tessék gondolni, hogy lapunkon e magyar betűk csak olyanok, mint bár mily külföldi arszlánon a magyar zeke és bajusz. Mi testestől, lelkestől magyarokká lettünk, de büszkeségünket nem a sujtásos dolmányban, vagy pedrett bajuszban; hanem aszívünkben imádott hazánkért égőmeleg érzelembentartjuk!" 34
S bár a lap nem foglalkozott minden politikai kérdéssel, hogy mégis mennyire az ellenzék álláspontját képviselte, s hogy az ellenzéki gondolat hirdetője kívánt lenni, azt az is bizonyítja, hogy az először felkért pesti levelező, aki pártok felett állását hangsúlyozta beköszöntő levelében - "én nem tartozom szorosan párthoz, sokkal kevésbé vagyok szabadelvű, hogy fáklya- vagy macska-zenéket rendezzek, vagy a gyűlésekben sértegessek, s oly conservatív sem vagyok hogy a gyüldét paradicsomnak tekintsem, egyaránt olvasom a pesti minden szintű politicai s divatlapokat ... én minden szerkesztővel egyenlő viszonyban állok." 35 -, ez a levelező csupán egyszer, ebben a levélben szólalhatott meg a Hazánk hasábjain. A további pesti levelek írója Irinyi József volt, majd később Vas Gereben töltötte be a pesti levelező helyét a lapnál.
Tehát a szerkesztő nem tűrt meg "pártok felett álló" s "minden szerkesztővel egyenlő viszonyban" lévő levelezőt a lapjában. Levelezőitől is határozott állásfoglalást várt el, s azokat meg is szólaltatta a lapban. S ahogy az életképek hasábjain, itt is egyre nőtt a vidéki levelezők száma, a pesti és távolabbi írók bekapcsolódtak a lap életébe és tartalmas tudósítá-sokkal emelték a Hazánk színvonalát.
Az első évben, 1847-ben a lapnak igazi rangot Petőfi művei adtak.Korábban már foglalkoztam a Hazánk ésPetőfi kapcsolatával, itt csupán néhány kiegészítő adatot közlök. 1847-ben 24 verse jelent meg a lapban Petőfinek és a 18 úti levélKerényi Frigyeshez. A forradalmi eszmeiségűversek megjelentetésekapcsán szólni kell rövidena cenzorok szerepéről,hiszen Petőfi költőbarátaitól is jó néhányolyan vers jelent meg a lapban, amely feltétlenülki kellett, hogyváltsa a cenzori ellenkezést. S bára "censorokengedékenységenélkül ezek a költeményeknem kerülhettek volnaa Hazánkba",36 azért nem voltmindenkockázat nélkülvaló ezeknek a versekneka közlése.
Ebben az időben Csatsko Imre volt a cenzor, aki 1834-től tanítottGyőrben,s 1839-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. Konzervatív meggyőződésének megfelelően hivatalát a lehető legpontosabban igyekezett ellátni. Csatsko Imre sok Petőfi verset nem engedett megjelentetni a lapban. Nem jelenhetett meg a Nagy-Károlyban, a Palota és kunyhó, demegjelenhetett   A XIX. század költői, a Csalogányok és pacsirták és a már korábban említettek.Arra mutat ez, hogy Kovács Pálnak sikerült valamilyenmódon meggyőznie, rábeszélnie a cenzort, hogy ezeketa verseket közölhesse. Ez azért is sikerülhetett, mert Csatsko azoktól a versektől félt elsősorban, amelyekben konkrétan megnevezve jelentek meg a zsarnokság képviselői, az uralkodóosztály,a nemesség és a papság. Az ő működése alatt jegyzi meg Kovács Pál, hogy így több olyan verset is átengedett közlésre, melyeket a pesti cenzúra nem engedélyezett korábban.
1847 októberétől Csatsko magasabb cenzori beosztásba került, s helyette Stanke Leandert bízták meg a cenzori teendők ellátásával, s az ő tevékenysége alatt jutott el Pestre is annak a híre, hogy Győrött a cenzúra sokkal engedékenyebb, mint a pesti. A központi könyvbíráló főhivatal hamarosan el is távolította Stankét egy, a lapban 1847 decemberében megjelent cikk miatt, melyben Karády Ignác Országgyűlési levelében a császári és királyi katonaság durvasága ellen kelt ki.
A "Fiatal Magyarország" tagjai, s a már említett rangos írók mellett helyet kaptak a lap irodalmi rovatábannévtelen, jelentéktelen írók is. KovácsPál két ízben hirdetett meg irodalmi pályázatot a Hazánkban, hogy minél több jó, értékes alkotást közölhessen. Az első pályázati kiírásban a legjobb novelláért 12 arany pályadíjat ajánlott fel. Később a pályadíjat felemelte 16 aranyra és újabb pályázatot hirdetett, most már víg elbeszélésre.
A lap irodalmi rovatában zömmel verseket, de elég sokprózát is találhatunk Remellay Gusztáv (a bécsilevelező), Szilágyi Sándor (az erdélyi levelező), VajkayKároly, Lauka Gusztáv tollából. S ha irodalmiízlésirányát, kritikai magatartásáttekintjük, néhány gyenge mű megjelenésétőlfüggetlenül is azt kell látnunk, hogy Kovács Pála pesti "Tizek" álláspontját képviseli a Honderűvel szemben, Petőfiék mellett. A "Szerkesztői mondókák"rovatban az írókhoz küldött üzenetek sorrendjeis egyfajta értékrendet tükröz.
Feltétlenül meg kell még említeni Irinyi pestiés Remellay bécsi leveleinek egy-egy szakaszát, RónayJácint cikksorozatait, amelyek Milyen a magyar? Milyen a nő? illetve Miről lehet az embereket megismerni? címmel jelentekmeg a lapban, samelyek nem egy meg-állapításukkal egyúj, merész álláspontot képviseltek. Ittjelent meg Ráth Károly cikke Győr városa történetérőlcímmel, s Czuczor Gergely történeti leírásaPannonhegye címmel.
A lap állandó rovatai a Győri napló, Színház, majd Színészet, Hangverseny, Levelezések. A "Színház" rovat rendszeres tájékoztatást adott a színház műsoráról, színikritikái pedig kimondottan élvezetes olvasmánynak számítanak. A kritikus bátor hangon, kendőzetlenül mondta el véleményét egy-egy színész játékáról, s a korabeli darabokról. Akutató számára forrásértékű eza rovat. Pontosan tájékoztat arról, kik játszottaka győri színházban ebben az időben, kik voltak a színházigazgatói, szereplői. A "Győri napló" rovat is nagyonsok színházi vonatkozású híranyagot közöl;ebből is látszik, mennyire szívügyének tekintettea színházi kultúrát a szerkesztő.
  A "Hangverseny" rovat a város zenei életéről tájékoztat. Rendszeresen tudósít a Férfi Dalegylet előadásairól, a színház operaelőadásairól, a hangversenyekről, a Győrben fellépő neves művészekről.
A "Győri napló" a mai hírrovatnak felel meg, s beszámol a városban és környékén folyó eseményekről, a társadalmi, politikai, kulturális életről. Sokat foglalkozik a gőzhajózással, a város fejlesztésével, az egyesületekkel, bár erről az "Egyesületek" és az "Egyesületi mozgalmak" rovatok is tájékoztatást adnak. Tehát a "Győri napló" rovat tájékoztatott minden olyan kérdésről, mely az olvasók széles rétegeit érdekelhette.
Ebből a rovatból derül ki az is, hogy 1847-ben és 1848-ban Győrött a  Hazánkon kívül még két írott lap is megjelent. »Győrött a Hazánkon kívül még egy írott lap is jelenik meg hetenként háromszor "Lepke" cím alatt... divatlapjainkat utánozva« 37-s egy verset is közöl a lapból egy Szemennyey nevű ismeretlenírótól. »A "Lepke" című írottlap ismét megjelent, avval a különbséggel, hogy mosthetenként csak egyszer adatik ki, a multkorinál nagyobb alakban.Az első szám két meglehetős verset hoz, s egy novellát kezd meg...«38
1848-ban újabb írott lap megjelenéséről értesíti a rovat az olvasókat. »A "Lepke" című írott lapnak nálunk vetélytársa akadt, mely "Hajnal" cím alatt egy másik társaság által szinte hetenkint adatik ki... A verseny úgy hisszük egyiknek sem fog ártani.« 39
Csak mint érdekességet említem meg, hogy az 1847 második félévében - s feltehetőleg az elsőben is - "Hegedűs" név alatt megjelent munkák Szász Károly tollából valók, s erre ő maga hívja fel a figyelmet a lap 1848. március 14-i számában. "Hegedüs Ferencz barátomnak szívesen nyilvánítom, hogy mindaz, mi a múlt félév folytán a Pesti Divatlap, - életképek, - s Hazánkban Hegedüs név alatt jelent meg, az én tollamból származik. Biztosítom egyszersmind, hogy az álnév választásával épen nem volt célom mystificatióra adni alkalmat. Szász Károly."40
A már említett "Szerkesztői mondókák"rovat rendszeresen tájékoztatta az írókat műveik megjelenéséről, s a pályaművek elbírálásáról.Részletes információt nyújt ez a rovat arról,hogy a lap mely írókkal és tudósítókkal állt kapcsolatban. A Hazánk 1848 második félévétől kezdve "Raktár" cím alatt hozza állandó rovatait; a Győri naplót, a Levelezéseket, a Színházat és a Szerkesztői mondókákat. Itt találhatjuk az Elegy, Külföldi tárca, Zsibvásár, Pesti mismás és még néhány kisebb, vegyes, főleg külföldi híranyagot és pletykákat is közlő rovatot.
1848 első két és fél hónapjában a laparculata, eszmeisége nem változott, nem radikalizálódott. A mottó változása jelzi csak, hogy a szerkesztő egyúj korszak eljövetelét reméli. Kovács Pálebben az évben Garay János két sorát választotta a lap mottójául: "A cselekvésnek kora tűnt nekünk fel; Tenni a jelszó szeretett baráti."
A vezérszóban pedig ígéretet tesz arra, hogya következőkben csak jó és ismert költők műveit fogja közölni. Nem változott a lap kereskedelmi és levelezési rovata sem, ahol a korábbihoz hasonló szellemű írások jelentek meg. Február 24-ig Petőfitől mindössze háromvers jelent meg a Hazánkban, majd március 18-án Királyi Pál nemzetőr pesti tudósításának részeként - amelyben a március 15-i eseményeket írja le - a Nemzeti dal. Abból, hogy Petőfinek több verse nem jelent meg a lapban, részben a cenzor akadékoskodására, részben pedig arra lehet következtetni - és ez a valószínűbb -, hogy ekkor már az aktív politikai cselekvés kötötte le a költőt.
Stanke Leander eltávolítása után Simon Zsigmondot bízták meg a cenzori teendőkkel "s személyében ismét szigorú cenzor őrködött a Hazánk felett." 41  Kovács Pálnak azonban némi ügyeskedéssel sikerült elérnie, hogy a cenzúra szerint ártalmasnak tartott írások is a lapba kerülhessenek. Ebben a félévben jelent meg a lapban - mint arról már korábban is szó esett - Arany János 2 verse, Tompa Mihály, Vajda János, Sárosi Gyula, Lévay József, Garay János, Lisznyay Kálmán versei, Gyulai Pál, Szász Károly, Lauka Gusztáv  írásai.
Március 15-től  a lap politikai orgánummá vált. Irodalmi alkotások ritkábban jelentek meg a Hazánkban és teljesen háttérbe szorult a kereskedelem rovat. A levelezések száma azonban megnőtt, s előtérbe került az országos jelentőségű és a győri politikai mozgalmak ismertetése. A lap március 18-án jelenhetett meg először cenzúrázás nélkül, s a cenzúra eltörléséről tájékoztatta olvasóit mindjárt az első oldalon. április 6-tól "Politikai s irodalmi közlöny" alcímmel jelent meg a Hazánk, s a szerkesztő szándékáról, a lap arculatának változásáról a politikai eseményekkel összefüggésben így ír: "Lapunk érdekét nevelendők az eddigi kereskedelmi s szépirodalmi tárgyak mellett, a hazai s külföldi leg-újabb s legjelentékenyebb politicai híreket a lehető leggyorsabban közleni fogjuk." 42
április 11-én pedig a következő felhívással fordult levelezőihez: "A haszontalankodás korszaka elmúlt. Ezentúl nem az az újság, egyik vagy másik városban min vesztek össze a kofák - vagy ez vagy amaz Casino mily tánczvigalmakat rendezett ... de beállt a cselekvés kora, melyben az ujjá született nemzet köz-üterét kell tapintanunk, s a nemzeti élet nyilatko-zatait, mozgalmait kísérnünk folyvást lélekesméretes figyelemmel."43
Győrben a forradalom fejlett rétegekre talált, s az események során két táborra szakadt a város. A konzervatívok és a Lukács Sándor vezette radikálisok álltak egymással szemben. Egymást követték a népgyűlések - s ahogy a Hazánkból arról értesülhetünk -, március 15-én este fáklyás felvonulást rendeztek, 16-án ünnepség volt a színházban, 17-én pedig egyesült a magyar és a német polgárőrség. A győri polgárőrség fegyveres pozsonyi felvonulásával akarta a márciusi törvények szentesítését biztosítani és siettetni, s innen a város "magyar Marseille" elnevezése.
Gyorsan követték egymást az események, s a lapis követte tudósításaival az események változását. A Hazánkban márciustól egymást követték a nyílt levelek, de a radikális nézetek vállalásáig Kovács Pál nem jutott el. A forradalmi útra lépett liberális köznemesség álláspontját képviselte, s a népforradalomtól, a népfelkeléstől már félt.
A népi mozgalmakat és a radikálisok lapját, a Március tizenötödikét elítélte, s március 18-án közölte a Hazánk, hogy a győri kör a Március tizenötödikét törölni fogja a lapjai közül. Következetesen harcolt viszont a nemzeti függetlenségért, s Kossuth országgyűlési beszédét, melyben az ország függetlenségének védelmében szólalt fel, teljes terjedelmébenközölte. Kovács Pál érdemeként kellmég az is elkönyvelnünk, hogy minden irányzat képviselőjének- érezhetően rokonszenvezve a reformokat akarókkal - biztosítottaa lapban a megjelenési lehetőséget.
A Hazánk 1848. július 1-től "Győri hírlap" alcímmel, új oldal és lapszámozással jelent meg egészen megszűnéséig. Felépítésében annyiban változott, hogy a hangsúlyt még jobban a politikai események közlésére, törvényismertetésekre helyezte, s újabb hírrovatokat indított, mint az Apró hírek, Külföldi hírek, Vegyes hírfüzér, s ezekben is túlsúlyban voltak a politikai jellegű információk.

A Hazánk arculatának további változásáról nem alkothatunk képet, mert a lap 1848. augusztus 10-én megszűnt. Tulajdonképpeni bukását a Dráva melletti táborból tudósító cikke okozta, melynek szerzője a győri polgárőrséget gyávának nevezte: "Míg a Dráva partján a tábor népe csatára készen áll, ha kell, hogy harcra szálljon, addig az oly hírneves Győrben árulás követtetik el a szabadság, a haza ellen ... A győri nemzetőrség többsége zászlója alá esküdni nem akar! ... Fegyverezzétek le a gyáva népet, melynek drágább rongy élete, mint a haza becsülete."44
A cikknek nagy visszhangja volt Győrött, s a nemzetőrség sajtópört emlegetett. Kovács Pál több ellennyilatkozatot tett közzé a lapban, megpróbálta elsimítani az ügyet, "dea nemzeti érzés és hazafias büszkeség, melyet az ő lapja segített fellángolni, azt magát is elsöpörte. - Más körülmények között talán ez lett volna a legszebb jutalma önzetlen fáradozásáért." 45
Kovács Pál maga így emlékezik vissza a Hazánk megszűnésére: »Beütött azután hozzánk a "szabadság" ennek következtében egyszer magyar, máskor horváth, - aztán német, később még a muszka is jövének hozzánk, mint "jóbarát", mint "vendég"; nagyon természetes, hogy ily "barátságos vendégi" viszonyok között a szegény "Hazánk" is elveszett t.i. a "Hazánk" c. első győri magyar lap.« 46

így szűnt meg tehát a győri Hazánk, melynek történeti áttekintésében igyekeztem csupán a lényeges pontokra tenni a hangsúlyt. A Hazánk nagyszámú irodalmából a legjelentősebb és legmélyrehatóbb elemzést Pitroff Pál, Hegedűs András és Martinkó András munkái adják, akik egymást kiegészítve, a még eddig esetleg homályos pontokra fényt derítettek, s átfogó elemzését adják a Hazánk történetének és Kovács Pál szerkesztői működésének, aki »nem kis érdemet szerzett az 1847-ben megindított "Hazánk"-kal. Sem azelőtt nem volt, sem most nincs a vidéknek olyan tartalmas, érdekes lapja mint ez volt ..." 47