Rövid történet

A megalakulás.

1952 májusában, a megyei könyvtárak megszervezését elrendelő minisztertanácsi határozat megjelenésekor, Győrött egy jó állománnyal - és egy műszaki fiókkönyvtárral - rendelkező Városi Közkönyvtár, valamint egy eredményes szervezőmunkát folytató Körzeti Könyvtár működött; ezek egyesítésével jött létre a Győri Megyei Könyvtár. Ünnepélyes felavatására - az országban az utolsók között - 1952. december 21-én került sor. Az új intézmény igazgatója dr. Bay Ferenc, helyettese a Körzeti Könyvtár addigi vezetője, Mezei György lett.

Az elhelyezés.

A Megyei Könyvtár fennállásának teljes ideje alatt elhelyezési gondokkal küzdött - és küzd ma is. Működését a régi Városháza épületében (Rákóczi F. u. 1.) kezdte meg, meglehetősen rossz körülmények között; raktárai azonban még jó ideig az új Városháza (Városház tér) alagsorában maradtak. A könyvtár "főépülete" 1956-ban a Rába-szigeten álló KIOSZK-épület lett, mely egy bő évtizedig adott szűkös otthont az intézménynek. 1969-ben ezt az épületet lebontásra ítélték, ezért a könyvtár újra költözött: még rosszabb körülmények közé, a Katolikus Kör egykori, Bajcsy-Zsilinszky u. 36. szám alatti épületébe. Az eleve ideiglenesnek szánt megoldás hat évig tartott: 1972 és 1975 között felújították és könyvtári célokra átalakították a Győrmegyei és Városi Takarékpénztár egykori, Lenin (ma: Baross Gábor) u. 4. sz. alatti épületét, ide költözhetett 1975 őszén intézményünk - és 1976. január 2. óta itt fogadja látogatóit. Megmaradt viszont ekkor az előző épület is: itt nyílhatott meg 1977-ben a Gyermekkönyvtár, 1978-ban a Hangtár; ide költözhetett - időközben felszámolt előző helyéről - a Könyvkötészet; és ide került - meglehetősen rossz körülmények közé - raktári állományunk egy része is. A régi épület az 1990-es évek elejére életveszélyessé vált; a Gyermekkönyvtár és a Hangtár 1994-től négy évre "albérletbe" került, majd az előbbit - némi bizonytalankodás után - a fenntartó megyei önkormányzat felszámolta, az utóbbi pedig - a Kötészettel együtt - a Rákóczi Ferenc u. 46. sz. alatt nyert elhelyezést. Az ezredfordulóra kedvezőbben alakult raktári helyzetünk: a volt Vadász-laktanya egyik épületében kialakított Közgyűjteményi Raktárban kaptunk - végre jó körülmények között - kb. 500 négyzetméternyi helyet, így a Szigethy A. u. 109. sz. alatti, valamint a Rákóczi F. u. 46. sz. alatti raktáraink anyaga is ide kerülhetett.

A könyvtár vezetői, munkatársai.

A megyei könyvtár alapításától 1964 őszéig dr. Bay Ferenc állt annak élén; utóda Pernesz Gyula lett, aki 1981 októberéig vezette az intézményt; tőle Sinay Jenő vette át e tisztet, aki 1992. október elsejével vonult nyugalomba; a következő fél évben dr. Szabó Imréné volt a megbízott vezető; 1993. március elsejétől tíz évig Tuba László igazgatta a könyvtárat; utódjául 2003. március elsejétől dr. Horváth Józsefet nevezte ki a könyvtár fenntartója, Győr-Moson-Sopron Megye Közgyűlése.
A megyei könyvtár igazgatóhelyettese 1975. január 1-ig Mezei György volt; ez időponttól 1981 őszéig Sinay Jenő látta el e feladatot; az ezt követő hat esztendőben Mónus Imre volt az intézmény helyettes vezetője; 1987-től 2004. december 31-ig dr. Szabó Imréné volt az igazgatóhelyettes; őt fél évre Nagy Mária követte e beosztásban; 2005. május 1. óta Gáncsné Nagy Erzsébet kapott megbízást e tisztség betöltésére. A megyei könyvtár 1953 januárjában 10 fővel kezdte meg tényleges működését; a létszám megduplázódásához hat évnek kellett eltelnie. 1964-ben 28 fő dolgozott itt; egy évtized múlva már 39. A jelenlegi épületébe költözésekor újabb státuszokat kapott a könyvtár, így 1976 januárjától 51 fővel folytatódhatott a munka. Az ezt követő negyedszázadban kisebb fejlesztések történtek; ennek köszönhetően az ezredfordulón 64 munkatársa volt az intézménynek. Jelenleg 60 fő dolgozik a Kisfaludy Károly Megyei Könyvtárban.

A történet fontosabb állomásai.

A megyei könyvtár első éve a kísérletezések, próbálkozások jegyében telt el. 1953. december 30-án jelent meg a megyei könyvtárak működési szabályzata; a következő évben ennek szellemében megszervezték az első csoportokat: a hálózati és propaganda csoport Nyitrai József, a kölcsönzési Cserhalmi József, míg a feldolgozó csoport Takács Judit vezetésével kezdte meg működését.
Fontos dátum intézményünk történetében 1956. június 3.: ekkor - az új épület ünnepélyes felavatása alkalmával - vette fel a közeli Téten született Kisfaludy Károly nevét, és ekkor ünnepelte - kis "csúsztatással" - jogelődje megalapításának 60. évfordulóját. Az új otthonában látványosan fejlődött az intézmény: 1957-ben megkezdte működését a Könyvkötészet; 1958. július 21-én - az országban másodikként - bevezették a szabadpolcos kölcsönzést; 1959. március 21-én felavatták Győr-Szigetben az első könyvtári célokra épült kerületi fiókkönyvtárat - ez utóbbit 1960-ban Nádorvárosban, 1961-ben Szabadhegyen követte hasonló intézmény.
A községi letéti könyvtárak tanácsi kezelésbe adása 1959-ben kezdődött meg megyénkben: 1961 végére - a folyamat befejezéseképpen - 52 könyvtár és 125 könyvkölcsönző működött Győr-Sopron megyében a községi tanácsok intézményeként. Jelentős előrelépés történt a legkisebb települések könyvtári ellátása terén is: az első un. művelődési autó 1959. április 23-án indult útjára és aggregátora segítségével olyan helyeken is tudott szolgáltatni, ahová még nem jutott el a villany. Szükségességét bizonyítja, hogy 1962-től egy második művelődési autót is be kellett állítani.
A Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár műszaki részlegét 1961-ben szervezték meg, a Mosonmagyaróvárról ide átkerült Sinay Jenő aktív közreműködésével; a részleg létrehozásával kapcsolódott össze a tájékoztató munka kezdeteinek kiépítése is. Ugyancsak Sinay Jenő érdeme a könyvtár helyismereti munkájának megalapozása: bár e tevékenység kezdetei évtizedekkel korábbi időszakra nyúlnak vissza, valójában 1962-ben kezdődött meg a helyismereti gyűjtemény létrehozása.
A legifjabb olvasók ellátása terén a megyei könyvtár sokáig komoly problémákkal küzdött, elhelyezési nehézségek miatt; ezért jelentős eseményként értékelhető a "Mesekönyvtár" 1964. augusztus 4-én történt megnyitása. A fontos történések sorában említhetjük, hogy az intézmény 1965-ben évkönyvet jelentetett meg, megyei könyvtárként az elsőt: e kiadvány ma már fontos dokumentuma könyvtárunk múltjának.
Az 1960-as évek második, valamint az 1970-es évek első fele - a szakmai munkát illetően - egy "csöndesebb", eseménytelenebb időszaknak minősíthető, köszönhetően az elhelyezési körülmények rosszabbra fordulásának. Megjelent viszont a könyvtár gondozásában néhány fontos kiadvány - közte Ecker János forrásértékű naplójának részletei; 1971-ben pedig - alapításának 75. évfordulóját megünneplendő - reprezentatív kiállítást rendezett az intézmény, bemutatva történetét, munkáját, kiemelkedő értékeit.
Az 1970-es évek második felében, az újabb részlegek - Gyermekkönyvtár, Hangtár - beindulásával kialakult a megyei könyvtár hosszabb távra érvényes osztályszerkezete: ettől kezdve hat osztály - Olvasószolgálati, Helyismereti és Különgyűjteményi, Gyermekkönyvtári és Hangtári, Állománygyarapító és Feldolgozó, Hálózati és Módszertani, Gazdasági - fogta össze a munkatársakat. Meg kell említenünk néhány ekkortájt indult kezdeményezésünket is: így a győrújbaráti napközis táborban Gyermekkönyvtárunk által kialakított kis könyvtárat, melyben a nyári szünidő alatt munkatársaink egymást váltva várták a kis olvasókat; vagy a bibliobuszt, melyet 1980. április 30-án adtak át és - az egyre sűrűsödő műszaki problémák miatt megszakításokkal - 1984-ig segített mintegy három tucatnyi kistelepülés és néhány városi peremkerület könyvtári ellátásának biztosításában.
Az 1980-as évek történéseiből megemlíthetjük még a Győri járás területén lévő kistelepülések könyvtári ellátórendszerének 1982 januárjában induló megszervezését, a megyei könyvtárnak az iskolai könyvtárak módszertani központjává válását (1984 januárjától), vagy a könyvtár számítógépesítésének az évtized közepétől megtett első, még bizonytalan lépéseit; nem feledve közben azt sem, hogy 1984-ben a Művelődésügyi Minisztérium III. oszt. tudományos könyvtárrá minősítette intézményünket. Miközben két ízben is költöztetnünk kellett raktári állományunk jelentős részét: előbb 1980 táján a Lukács Sándor utcából a Felszabadulás úti garázsokba, majd 1985 őszén ez utóbbiakból a mellettük lévő felvonulási épületek kis alapterületű termeibe.
Az 1980-as évek végétől a megyei könyvtár fejlesztésében a számítógépesítés kapott jelentősebb szerepet. 1988 végén nyertük minisztériumi pályázaton az első IBM kompatibilis számítógépet: ez tette lehetővé a Közhasznú Információs Szolgálat kialakításának megkezdését, mely szolgáltatásunk azután 1990. január elsejével indulhatott útjára. Fontos esemény volt a számítógépes kölcsönzési nyilvántartás felnőtt részlegbeni bevezetése 1992. szeptember elsején. Az ezt követő, egyre intenzívebb informatikai fejlesztésnek köszönhetjük, hogy 1999. január elsejével cédulakatalógusunkat "befagyaszthattuk"; 1999 nyarán pedig sor kerülhetett az első számítógéppel végzett állományellenőrzésre is. Közben persze más területeken is történt számos izgalmas esemény: 1998 őszén pl. megünnepeltük - rangos előadókat felvonultató tudományos konferencia szervezésével és jubileumi évkönyv megjelentetésével - jogelődünk, a Győri Városi Közkönyvtár alapításának centenáriumát.
A 21. század első éveiben folytattuk az intézmény informatikai fejlesztését, melynek két jelentős eredményére mindenképpen utalnunk kell: 2002 decembere óta honlapunkról is elérhető katalógusunk, olvasóink nagy örömére - ez a könyvtárközi kölcsönzések számának ugrásszerű emelkedésében is lemérhető; a másik: pályázati támogatással 2005-ben sikerült áttérnünk a HunTéka nevű, HUNMARC outputtal rendelkező, MOKKA-kompatibilis integrált könyvtári rendszer használatára - ezzel munkatársaink és olvasóink régi vágya teljesült. Számos rangos rendezvényt szerveztünk és bonyolítottunk le az elmúlt években: e tekintetben különösen kiemelkedő volt a 2005. esztendő, amikor "A Nagy Könyv" akció keretében 111 rendezvény szervezésében működtünk közre, a megye 29 településén! A fiatalabb korosztály számára a Kisalföld című napilappal együttműködve immár kétszer rendeztük meg az "Olvasni jó!" akciót - minden várakozást felülmúló érdeklődés mellett. Közben több fontos kiadvány elkészítésének és megjelentetésének is örülhettünk: így 2001-ben bemutathattuk a "Győr-Moson-Sopron megye időszaki sajtójának bibliográfiája 1779-1995" című kiadványt, a könyvtárosok és a sajtótörténet kutatóinak nagy megelégedésére; míg 2006-ban a "Ki kicsoda Győr-Moson-Sopron megye helyismereti kutatásában?" című munka elkészültét ünnepelhettük, a megye múltja és jelene iránt érdeklődők népes táborával együtt.

Egy megyei könyvtár története nemcsak "ünnepekből", kiemelkedő eseményekből áll; legalább ilyen fontos az állomány szakszerű építése, a hozzánk forduló könyvtárhasználók segítése, a területi könyvtári munka, vagy éppen a számos - a látogató számára nem látható - háttértevékenység magas színvonalú elvégzése is. Hogy e téren sem teltek el hiába az évtizedek, az bizonyítja a ma már közel fél millió dokumentumot tartalmazó állomány, az évente kb. 10-12 ezer regisztrált könyvtárhasználó, a napi 6-700 látogató, az évi mintegy 200 ezer kölcsönzött és kb. ugyanannyi helyben használt dokumentum, az elmúlt évben már több százezerre tehető távhasználat, a közel 50 települést magában foglaló ellátórendszer, vagy a többcélú kistérségi társulásokkal kötött szerződés keretében ellátott - 2007-ben 59! - települési könyvtári szolgáltató hely működése. Közben folyamatosan alkalmazkodni próbálva persze az "új kihívásokhoz", és kihasználva az adódó újabb lehetőségeket is.