Könyvtárunkról

Könyvtárunk névadója

Író, költő, szerkesztő, a romantika első nemzedékének irodalomszervezője, korában festőként is ismerték.
Jó módú és művelt középnemesi családból származott; legidősebb bátyja, Kisfaludy Sándor ("Himfy-dalok") szintén költőként ismert.
Kisfaludy Károly 1788. február 5-én a Győr megyei Téten látta meg a napvilágot, nyolcadik és egyben utolsó gyermekként - születésével anyja halálát okozva.

Élete első fele a sikertelenségek sorozata: iskolája, katonai karrierje, festőművészi pályája mind félbeszakadt. A győri bencéseknél tanult, de fegyelmezetlen magatartása miatt ki kellett maradnia az iskolából. Részt vett a Napóleon-ellenes háborúkban, s főhadnagyként hagyta ott a császári hadsereget 1811-ben - apja ekkor kitagadta.
Bécsben festészetet tanult, de kimaradt a művészeti akadémiáról. Helyette színházi előadásokra járt, s megismerkedett a kor romantikus képzőművészeti irányzatával.

1817 tavaszán telepedett le Pesten. Sorra jelentek meg művei: versek, elbeszélések, tanulmányok, kritikák.
Történelmi tragédiái és társadalmi vígjátékai a vidéki és a fővárosi színházak kedvelt darabjai voltak.
Mai napig népszerűek és játszottak vígjátékai:
A kérők, Csalódások, A pártütők, Három egyszerre.
1821 végén megalapította gyorsan népszerűvé vált irodalmi almanach-ját, az Aurórát, melyben - mások mellett - Kazinczy Ferenc, Katona József, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, a fiatal Bajza József és Toldy Ferenc írásai jelentek meg. Ebben adta ki egyik legismertebb népies versét "Szülőföldem szép határa" címmel, melyet Siklós Albert zenésített meg. Sokat idézett hazafias költeménye a Mohács című vers, melyből Kodály Zoltán készített vegyeskari művet; de a győri zeneszerzőt, Halmos Lászlót is megihlette.

1826-tól Kisfaludy Károly az irodalmi élet vezérévé vált, a köré szerveződött fiatal írókat tanította, bírálta műveiket, vitatkozott velük, a kritika megbecsülésére és felhasználására biztatta őket.
Legnevesebb tanítványa Vörösmarty Mihály volt.
Kettőjük közös emléktábláját helyezték el Budapesten a Váci utca 19. számú ház falán. Itt halt meg Kisfaludy Károly 1830. november 21-én, tüdőbajban.

Kisfaludy Károly halála után, 1831-ben Toldy Ferenc kiadta összes munkáit, 10 kötetben. A kiadvány árusításának bevételéből felállították szobrát Pesten a Múzeumkertben; a megmaradó összeg felhasználásával barátai és tisztelői 1836-ban megalapították a Kisfaludy Társaságot, mely névadója emlékének ápolása mellett az irodalmi ízlés fejlesztését és a hazai szépirodalom művelését is feladatának tekintette.

Szülőföldjén emlékét őrzi az utókor:

• Győrött 1892-ben állították fel Mátrai Lajos készítette életnagyságú szobrát (Bécsi kapu tér) a költőről.
• A Kisfaludy u. 24. számú ház falán emléktábla jelöli egykori győri szálláshelyét.
• 1908-tól 1950-ig Győrben irodalmi egyesület működött Kisfaludy Irodalmi Kör néven.
• A győri színház 1951-től 1992-ig viselte nevét, ma Győri Nemzeti Színház a hivatalos neve.
• A Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár 1956-tól viseli a nevét.
• Győr legnagyobb könyvesboltját évtizedekig Kisfaludy Károly Könyvesboltnak hívták (Győr, Baross u. 6.sz.).
• Szülőfalujában, Téten 1994. március 14-én állandó emlékkiállítás nyílt. Az 1127 darabból álló gyűjteményt Szuh László állította össze. A 2005-ben felújított kiállítás ma a Kisfaludy Panzió különtermében (Tét, Fő u. 129. sz.) látogatható.

Jelentősebb munkái időrendben:

• 1805. Hadi ének Olaszországban. (Vers.)
• 1808. A gyilkos. (Szomorújáték - első drámai kísérlete.)
• 1809. A tatárok Magyarországba. (Dráma - első változat.)
• 1811. A tatárok Magyarországba. (Dráma - második változat.)
• 1812. Műfordítások német nyelvről magyarra.
• 1817. Szécsi Mária. (Dráma.) A kérők. (Vígjáték.)
• 1818. Stibor vajda. (Dráma.)
• 1819. A pártütők. (Vígjáték.) Ilka vagy Nándorfehérvár bevétele. (Színmű.)
• 1820. Kemény Simon. Barátság és nagylelkűség. Irene. (Színművek.)
• 1821. Auróra évkönyv beindítása.
• 1822. A vérpohár. Tollagi Jónás Pesten. Barátság és szerelem. (Elbeszélések.)
• 1823. Sulyosdi Simon. Mit csinál a gólya? (Elbeszélések.)
• 1824. Mohács. (Elégia.) Tihamér. Sok baj semmiért. Andor és Juci. (Elbeszélések.)
• 1825. Mátyás diák. (Vígjáték.).
• 1826. Kritikai jegyzetek. (Próza.) Xéniák. (Bökversek.) A betegek. (Vígjáték.) Leányőrző. Tollagi Jónás mint házas. (Színművek.)
• 1827. Kénytelen jószívűség. Szeget szeggel. A hűségpróbája. (Vígjátékok.)
• 1828. Csalódások. (Vígjáték.) Hős Fercsi. (Elbeszélés.) Áltudósok. Nem mehet ki a szobából. (Színművek.)
• 1829. Három egyszerre. (Vígjáték.) Az Aurórában népdalokat tesz közzé.
• 1830. Halála előtt a Csák Máté című tragédiáján dolgozott.